Tanácsköztársaság

1919. március 21-1919.augusztus 1.

Mindenkihez!-című kiáltvány.Az összeomlott országot csak a munkások,parasztok, és a kommunisták menthetik meg. Március 21-én a Szociál-demokrata párt és a kommunisták vezetőségei megegyeznek,ez lesz a Magyarországi Szocialista párt. Megbukik a parlamentáris demokrácia, és kikiáltják a Tanácsköztársasságot. A kormányzótanács elnöke Garbai Sándor lett, de a tényleges hatalom Kun Béla kezében volt.A minisztereket az új kormányban népbiztosoknak nevezték.

Tanácsköztársaság intézkedései:

1919.augusztus 21-én megalakult a Tanácsköztársaság.Szigor rendeleteket állítottak elő. Bevezették a statáriumot amely rögtön ítélő bíróság volt, valamint a szesztilalmat.Továbbá mindent vörösbe öltöztettek.Megjelentek a Marx, Engels, Lenin szobrok is.Helyi önkormányzatokból Tanácsházakat csináltak.A törvényhozó a  Tanácsok Országos Gyűlése volt.

Tanácshatalom legnagyobb támogatói: 

A munkások támogatták leginkább őket. A munkacsaládok ingyen mehettek moziba, állatkertbe, üdülésre és további programokra.Bevezették a nyolc órás munkát.Gazdagoknak a lakásaiba beköltöztették őket.Mindezek ellenére  munkásokra is tartozott a  tanácshatalom.

A Tanácskormány harcai

A parasztsággal senki sem törődik  ezért a föld osztás nem valósul meg,amelynek következtében  tüntetés lesz amit  terrorral fékeznek meg. Ezt hívják Vörös terrornak.Vezetői: Szamuely Tibor,és a  lenin fiúk.A Vörös terror alatt elkezdik támadni az országot a Csehszlovákok.

Ezért az ország hadsereg  szervezésre szorul amit gyorsan meg is valósítanak ez lesz  a Vörös hadsereg,  vezetői: Böhm Vilmos, és Stromfeld Aurél. Egyik vezető sem kommunista csak a hazájukat szeretnék megvédeni.Sikeres védekezés következményében a Csehszlovákok egészen a határig menekülnek Stromfeld segítségével,valamint még sikerül a Román és a Csehszlovák hadsereget elválasztani egymástól. Antant közben  kiválassza Clemenceau jegyzékét amely leírja, hogy  ,,Fejezzük be az ellentámadásokat, különben ők is visszatámadnak, ha befejezzük meghívnak a béketárgyalásra".Kun Béla elfogadja a jegyzéket, viszont Stromfeld lemond.

Kun Béla

Stromfeld Aurél

             

Julier Ferenc lesz a magyar hadsereg vezetője,aki hirtelen vezetősége miatt  sikertelen támadást indít a Románk ellen. 1919.augusztus elsején a forradalmi kormányzótanács lemond, ennek  következtében  1919. augusztus 4-én a Románok bevonulnak Budapestre. Az uralmuknak Antant csapatok adnak véget,Kun Béla ezért elmenekül.

 Peidl Gyula felszámolja a Tanácsköztársaság intézkedéseit.

Peidl Gyula

Fehér terror:

 A Tanácsköztársaság elleni merénylet,Siófok-Orgovány között zajlott. A fehér terror vezetői: Héjjas I., és Prónay Pál.

Horthy Miklós Szegedről indul el, hogy megszerezze a Nemzeti hadsereget. 1919. november 16-án amikor a románok már gondosan kimentek az országból  Horthy fehér lovon bevonult  Budapestre, akit 1920.március elsején megválasztják kormányzóvá.

Horthy fehér lovon 

Magyarország az Őszirózsás forradalom idején

Nemzeti Tanács megalakulása:

1918 áprilisában a Monarchia nemzetiségei római kongresszuson vesznek  részt.Október 24-én megalakul  a Magyar Nemzeti Tanács amelynek vezetője; Károlyi Mihály,akik függetlenedni akarnak.Három pártot alkotott melynek nevei;Függetlenségi és '48-as, Szociáldemokrata Párt, valamint a Jászi Oszkár vezette Polgári radikálisok Párt. A tanács célja, Demokratikus hatalomváltás.

Őszirózsás forradalom:

IV.Károly először saját emberét nevezi ki miniszterelnöknek.A tömeg elindul ez ellen tiltakozni.1918.október 28-án zajlott a  Lánchídi csata.

Október 30-31-én  volt  az Őszirózsás forradalom, a katonák átállnak, a forradalom vér nélkül ér véget. Egyetlen áldozata; Tisza István volt miniszterelnök akit meggyilkoltak. Október 31-én megalakul a Károlyi-kormány ahol a hadügyminiszter; Lindner Béla.  1918.november 16-án kikiáltják Magyarországon a népköztársaságot.

Magyarország helyzete az I. világháború után:

Az ország éhínségben és hatalmas emberveszteségben szenved. A magyarokat megtámadják a Románok,Csehek,Szerbek és a  Franciák.

Lindner Béla: 1918. november 13-án  Belgrád katonai egyezményt kötött ez volt a Demokratikus vonal amely a hadseregeket elválasztották egymástól; Dráva-Maros-Szamos vonalában.

Olasz egység

Olasz egység feltételei:

Itáliát széttagolták, és kis államokat hoztak létre: Róma, Velence, Firenze, Nápolyi királyság, Szicíliai királyság, Szárd  Piemond királyság és Nápoly. Felismerik , hogy elmaradottságuknak oka a széttagoltság volt. Ausztriát le kell győzni, egységet akartak létre hozni , de az osztrákok nem engedték , ezért a franciáktól kértek segítséged,akik csak területek cserében segítenek.

Itália széttagoltan

Háború:

A Habsburgok ellen a legfejlettebb itáliai állam, a Szárd-Piemond Királyság kezdett háborút. Vezetők: II. Viktor Emánuel király és Cavour.1859-ben kirobbant csata Solferino mellett zajlott le , ahol a francia és olasz csapatok győzelmet arattak az osztrákok felett. 

                                                                        

     

Cavour

II. Viktor Emánuel

A vöröskereszt:

A solferinói csatában rengeteg sebesült volt. Többségük túl élték volna , ha megfelelő lett volna az elsősegély. A csatatéren volt egy svájci orvos, Henri Dunant , aki elsőként szervezte meg  az elsősegély-szolgálatot. Dunantnak köszönhető , hogy a Vöröskereszt zászlaja a svájci zászló ellentétes színű változata lett.

A svájci zászló ás a vöröskereszt

Garibaldi, az egység megteremtője:

Az olasz egység megteremtése Garibaldi nevéhez fűződik.Garibaldi a vörös ingesek élén partra szállt.A politikusok 1861-ben kikiáltották az Olasz Királyságot.A főváros Firenze lett.Az egység még nem volt teljes, mivel Róma és Velence még nem csatlakozott. Tíz év múlva,1871-ben, csatlakoztak és ekkor létre jött a teljes olasz egység. Ezt követően Róma lett a főváros.

Garibaldi

Európa nagyhatalmai

Anglia::

Az ipari forradalom és a gőzgép feltalálás hatására tudományos felfedezések,találmányok jöttek létre.Anglia kihasználta földrajzi helyzetét és a tengereken keresztül gyarmatbirodalmait terjesztette.Az iparában dolgozó munkások jól képzettek volt , így lett Anglia a "világ műhelye". Anglia gyarmatai közül a legértékesebb India volt. Anglia azzal is ismerté vált , hogy a nyelvük világnyelv volt. 1857-ben kitört a Szipojlázadás , melynek oka , hogy az angolok olcsóbban gyártják  a textilt Angliában ekkor a viktoriánus korszak volt , amely Viktória királynőről (1837-1901) volt elnevezve.A hatalom az arisztokraták és a középosztály kezébe volt. A parlamentben két párt volt , a tory és a whig.

                                                            

Oroszország:

Oroszország a medve nevet kapta , mivel óriási területe ,és  társadalma lassú fejlődésű volt és kíméletlen rendszerük is volt.A nagyhatalmi címet azért kapta meg , mert kiűzték Napóleont országukból és vérbe fojtották a magyar szabadságharcot. I. Miklós (1825-1855) cár nevéhez az fűződik , hogy szorgalmaztatta az első orosz vasútvonal építését és támogatta az oktatást , a művészetet , illetve az építészetet. I Miklós cár után II. Sándor  (1855-1881)uralkodott..1860-ban az orosz katonák elfoglalták az Usszuri folyó partvidékét.A oroszok elfoglalták  Közép-Ázsiát. 

I. Miklós

II.Sándor

Franciaország:

Az 1848-as forradalmak tanulsága Franciaországban az volt , hogy erős kézre van szükség. Ezért Louis Bonaparte III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát. Bevezette a császárságot.Franciaországban megmaradt a parlament , a választójog , a szólás és a sajtószabadság. 19. században a francia vasútvonalak a hatszorosára nőttek.Nagy lendületet vett az ipar fejlődés.Ekkor épült ki a mai Párizs.

III. Napóleon

A Krími-háború:

(1853-1856).

A háborút az oroszok indították a törökök ellen.Azért kezdődött el a háború , mivel Oroszország meg akarata szerezni Törökországot.A háború eredménye az lett , hogy a nyugati hatalmak meggátolták az orosz terjeszkedést és a cár nem tarthatott hadiflottát a Fekete-tengeren.

Kiegyezés és az Osztrák- Magyar Monarchia

Dualista kor:

Andrássy Gyula miniszterelnök..1867-ben elfogadták a kiegyezést létre jön a dualista állam . Az új állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek két központja Bécs és Pest-Buda volt. A két államban közös volt az uralkodó,  illetve közösek voltak még az ügyek, a hadügy ,a külügy és a pénzügy. A közös ügyek intézéséért a két parlamentből 60-60 tagú delegáció volt a felelőse. A hivatalos nyelv a magyar , de a közös hadseregben a német a nyelvet használnak.

Horváth-magyar kiegyezés:

1868-ban  létre jött a horvát-magyar kiegyezés. Horvátország ügyeit önálló kormány és országgyűlés intézte , amelynek székhelye Zágráb volt. A közös ügyek tárgyalására a pesti közös országgyűlésen került sor.  A közös ügy itt is a külügy, hadügy és a pénzügy. A horvát-magyar kiegyezés széleskörű nyelvi jogokat adott.

Nemzetiségek:

Báró Eötvös József létre hozta a nemzetiségi törvényt. A törvény tartalmazta a széleskörű anyanyelv használatát, az iskolahálózat bővítését. Eötvös javaslatára törvényt alkottak a kötelező népoktatásról is. Magyarországon először jött létre általános tankötelezettség a 6-12 éves gyerekeknek. Minden gyermek az anyanyelvén tanulhatott. Ez a törvény a lányokra is vonatkozott. Ha elvégezték a négy elemit ,akkor a polgári iskolákba vagy gimnáziumba jártak a gyerekek.

Politikai élet a kiegyezés után:

A kiegyezés után 3 új párt jött létre. Az egyik párt a Deák-párt volt , ők  támogatják a kiegyezést 1875-ig. Azt a pártot , mely elfogadta a kiegyezést , de a közös ügyeket megszerették volna szüntetni , Balközépnek nevezték,amelynek vezetője   Tisza Kálmán volt. A harmadik párt a Szélbal,  melynek célja Ausztriától való elszakadás volt.

Tisza Kálmán miniszterelnök:

Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök , elnöksége idején létrejött újabb 2 párt. Az egyik  Szabadelvű Párt , mely a Deák-párt és egy két résznyi Balközépből állt. A másik a  Függetlenségi Párt , mely  Szélbalból és fél Balközépből állt. Tisza Kálmán 1871-től volt miniszterelnök , mivel ekkor Andrássy Gyula a birodalmi (közös)  külügy minisztere lett . 

Közigazgatási reformja: A megyéket a belügyminiszter által kinevezett főispán felügyelet. A megyei közigazgatást  az alispán vezette. A városok élére a polgármester került , a községek élén pedig a bíró állt.  Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg. Mivel a birodalom több katonát kért , de a magyarok csak akkor adták volna meg , ha a vezénylési nyelv magyar lesz, ez volt a véderő vita. Ezek a viták miatt mondott le Tisza Kálmán és bukott meg a Tisza-kormány.

A kiegyezéshez vezető út

emigráció:
Az emigráció főnévi jelentése a politikai okból külföldön élő csoportja. Az emigráció központja Párizsban és Londonban jött létre. Teleki László, Andrássy Gyula és Szemere Bertalan Párizsba menekült , Klapka György és Türr István pedig Londonba. A szabadságharc számos vezetője Törökországba menekültek el. Például Kossuth Lajos és köre is Törökországba, az USA-ba, illetve Torinóba költözött. Kossuth célja a Duna-menti Köztársaság volt. A magyar emigráció terveit nem sikerült összekapcsolni a nyugati országokkal.

Széchenyi halála:

A Bach-rendszer után lehetőség nyílott a továbblépésre. 1860. március 15-én  tüntetés tört ki.Tragikus esemény tört ki  1860. április 8.-án  húsvét napja előtt amikor holtan találták Széchenyi Istvánt, de halálát nem tudjuk pontosan. Halála előtt megírta Ein Blick  könyvet amelyben bírálja Ausztriát.

Ein Blick

Októberi Diploma:

1860 októberében adták ki.

Bécs Magyarországnak részleges önállóságot adott , de ezt elutasítják

Februári Pátens:

1861 februárjában jelent meg 

parlamenti rendszer birodalmi keretek között, de a magyarok egyiket sem fogadták el 

Két Párt, egy országgyűlésnek:

1861-ben  folytak az országgyűlések. A két párt neve: Felirati párt, Határozati párt.

Felirati párt vezetője Deák Ferenc,  feliratban írták követeléseiket amelyben az az 1848-as áprilisi törvényeket akarták kifejezni. A másik párt, a Határozati Párt, amit Teleki László vezetett.Ők  követelték vissza a 1848-as törvényeket. Teleki László a párt legyengülésén látva öngyilkos lett.Az országgyűlést az uralkodó feloszlatta. 1862-1865 között , provizórium jött létre. Vezetője Schmerling lett.

Deák Ferenc 

Teleki László 

Húsvéti cikk: 

A deák Ferenc által kiadott  húsvéti cikk 1865-ben jelent meg a Pesti naplóban. A húsvéti cikkben a megegyezés szándékát vetette fel,  hitet tett a birodalom fennállása mellett. A birodalom határain belül azonban szilárdan ragaszkodott Magyarország önállóságához, követelte a magyar alkotmány sérthetetlenségét.Ezeket a javaslatokat az udvar nem fogadta el ezáltal megkezdődtek a tárgyalások.1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól a königgrätzi csatában. Ferenc József a csata  után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a meglévő helyzetről tárgyaljanak.Deák nem akart közéleti szerepet vállalni , a kormányban de azt szerette volna ,hogy a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

Andrássy Gyula 

Haynau rémuralma

Haynau célja az volt, hogy rendet tegyen a tömeg legyilkolásával és megfélemlítésével. Haynau elé 600 halálosan megítélt embert hoztak,de ezek közül csak 140-et  végeztek ki. 1200 ember pedig börtönbe került. Haynaut 1850-ben leváltják.

1849.október 6-án Aradon kivégezték a 13 tábornokot, Pesten pedig Batthyány Lajost.

13 aradi vértanú :          

Aulich Lajos

Damjanich János

Dessewffy Arisztid

Kiss Ernő

Knézich Károly

Lahner György

Lázár Vilmos

Gróf Leiningen-Westerburg Károly

Nagysándor József

Pöltenberg Ernő

Schweidel József

Török Ignác

Gróf  Vécsey  Károly

Batthyány Lajos

Bach-korszak:

Alexander Bach a belügyminiszter. Az udvar célja  a birodalom egység helyreállítása. A Bach huszárok  a hivatalnokok voltak és magyar népviseletet jártak, valamint létrejött a besúgóhálózat. Megszüntették Magyarország önállóságát, elválasztották Erdélytől. Az ország 5 katonai kerületre osztották.A polgári és katonai kormányzó Albrecht  főherceg lett.  Bevezették a nyolc osztályos gimnáziumot, az érettségit és a szaktanári rendeletet. Jelképes kivégzések voltak. 

Passzív ellenállás:

A Bach rendszert  magyarok közül sokan nem fogadták el. Aki jónak tartotta magát az nem hajtotta végre a rendeleteket, nem vásárolt olyan árut amelyből az elnyomóknak hasznuk volt és nem használta a német nyelvet. Ez volt a passzív ellenállás, amelynek vezetője Deák Ferenc volt.

Akik újjá akarták kezdeni a szabadságharcot:

-Makk József: Székelyföldön volt tüzér ezredes

-Noszlopy Gáspár: Somogy megyében akart mozgalmat indítani

-Rózsa Sándor: Az alföldi betyár alakja 

-Libényi János: Bécsben késsel támadt a császárra

-Teleki Blanka és Leöwey  Klára hazafias nevelőmunkát  folytattak.

Sokakat  kivégeztek, de voltak akik Kufstein börtönben  raboskodtak 

Kufstein  börtöne