Kiegyezés és az Osztrák- Magyar Monarchia

Dualista kor:

Andrássy Gyula miniszterelnök..1867-ben elfogadták a kiegyezést létre jön a dualista állam . Az új állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek két központja Bécs és Pest-Buda volt. A két államban közös volt az uralkodó,  illetve közösek voltak még az ügyek, a hadügy ,a külügy és a pénzügy. A közös ügyek intézéséért a két parlamentből 60-60 tagú delegáció volt a felelőse. A hivatalos nyelv a magyar , de a közös hadseregben a német a nyelvet használnak.

Horváth-magyar kiegyezés:

1868-ban  létre jött a horvát-magyar kiegyezés. Horvátország ügyeit önálló kormány és országgyűlés intézte , amelynek székhelye Zágráb volt. A közös ügyek tárgyalására a pesti közös országgyűlésen került sor.  A közös ügy itt is a külügy, hadügy és a pénzügy. A horvát-magyar kiegyezés széleskörű nyelvi jogokat adott.

Nemzetiségek:

Báró Eötvös József létre hozta a nemzetiségi törvényt. A törvény tartalmazta a széleskörű anyanyelv használatát, az iskolahálózat bővítését. Eötvös javaslatára törvényt alkottak a kötelező népoktatásról is. Magyarországon először jött létre általános tankötelezettség a 6-12 éves gyerekeknek. Minden gyermek az anyanyelvén tanulhatott. Ez a törvény a lányokra is vonatkozott. Ha elvégezték a négy elemit ,akkor a polgári iskolákba vagy gimnáziumba jártak a gyerekek.

Politikai élet a kiegyezés után:

A kiegyezés után 3 új párt jött létre. Az egyik párt a Deák-párt volt , ők  támogatják a kiegyezést 1875-ig. Azt a pártot , mely elfogadta a kiegyezést , de a közös ügyeket megszerették volna szüntetni , Balközépnek nevezték,amelynek vezetője   Tisza Kálmán volt. A harmadik párt a Szélbal,  melynek célja Ausztriától való elszakadás volt.

Tisza Kálmán miniszterelnök:

Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök , elnöksége idején létrejött újabb 2 párt. Az egyik  Szabadelvű Párt , mely a Deák-párt és egy két résznyi Balközépből állt. A másik a  Függetlenségi Párt , mely  Szélbalból és fél Balközépből állt. Tisza Kálmán 1871-től volt miniszterelnök , mivel ekkor Andrássy Gyula a birodalmi (közös)  külügy minisztere lett . 

Közigazgatási reformja: A megyéket a belügyminiszter által kinevezett főispán felügyelet. A megyei közigazgatást  az alispán vezette. A városok élére a polgármester került , a községek élén pedig a bíró állt.  Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg. Mivel a birodalom több katonát kért , de a magyarok csak akkor adták volna meg , ha a vezénylési nyelv magyar lesz, ez volt a véderő vita. Ezek a viták miatt mondott le Tisza Kálmán és bukott meg a Tisza-kormány.