A kiegyezéshez vezető út

emigráció:
Az emigráció főnévi jelentése a politikai okból külföldön élő csoportja. Az emigráció központja Párizsban és Londonban jött létre. Teleki László, Andrássy Gyula és Szemere Bertalan Párizsba menekült , Klapka György és Türr István pedig Londonba. A szabadságharc számos vezetője Törökországba menekültek el. Például Kossuth Lajos és köre is Törökországba, az USA-ba, illetve Torinóba költözött. Kossuth célja a Duna-menti Köztársaság volt. A magyar emigráció terveit nem sikerült összekapcsolni a nyugati országokkal.

Széchenyi halála:

A Bach-rendszer után lehetőség nyílott a továbblépésre. 1860. március 15-én  tüntetés tört ki.Tragikus esemény tört ki  1860. április 8.-án  húsvét napja előtt amikor holtan találták Széchenyi Istvánt, de halálát nem tudjuk pontosan. Halála előtt megírta Ein Blick  könyvet amelyben bírálja Ausztriát.

Ein Blick

Októberi Diploma:

1860 októberében adták ki.

Bécs Magyarországnak részleges önállóságot adott , de ezt elutasítják

Februári Pátens:

1861 februárjában jelent meg 

parlamenti rendszer birodalmi keretek között, de a magyarok egyiket sem fogadták el 

Két Párt, egy országgyűlésnek:

1861-ben  folytak az országgyűlések. A két párt neve: Felirati párt, Határozati párt.

Felirati párt vezetője Deák Ferenc,  feliratban írták követeléseiket amelyben az az 1848-as áprilisi törvényeket akarták kifejezni. A másik párt, a Határozati Párt, amit Teleki László vezetett.Ők  követelték vissza a 1848-as törvényeket. Teleki László a párt legyengülésén látva öngyilkos lett.Az országgyűlést az uralkodó feloszlatta. 1862-1865 között , provizórium jött létre. Vezetője Schmerling lett.

Deák Ferenc 

Teleki László 

Húsvéti cikk: 

A deák Ferenc által kiadott  húsvéti cikk 1865-ben jelent meg a Pesti naplóban. A húsvéti cikkben a megegyezés szándékát vetette fel,  hitet tett a birodalom fennállása mellett. A birodalom határain belül azonban szilárdan ragaszkodott Magyarország önállóságához, követelte a magyar alkotmány sérthetetlenségét.Ezeket a javaslatokat az udvar nem fogadta el ezáltal megkezdődtek a tárgyalások.1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól a königgrätzi csatában. Ferenc József a csata  után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a meglévő helyzetről tárgyaljanak.Deák nem akart közéleti szerepet vállalni , a kormányban de azt szerette volna ,hogy a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

Andrássy Gyula