Magyarország az Őszirózsás forradalom idején

Nemzeti Tanács megalakulása:

1918 áprilisában a Monarchia nemzetiségei római kongresszuson vesznek  részt.Október 24-én megalakul  a Magyar Nemzeti Tanács amelynek vezetője; Károlyi Mihály,akik függetlenedni akarnak.Három pártot alkotott melynek nevei;Függetlenségi és '48-as, Szociáldemokrata Párt, valamint a Jászi Oszkár vezette Polgári radikálisok Párt. A tanács célja, Demokratikus hatalomváltás.

Őszirózsás forradalom:

IV.Károly először saját emberét nevezi ki miniszterelnöknek.A tömeg elindul ez ellen tiltakozni.1918.október 28-án zajlott a  Lánchídi csata.

Október 30-31-én  volt  az Őszirózsás forradalom, a katonák átállnak, a forradalom vér nélkül ér véget. Egyetlen áldozata; Tisza István volt miniszterelnök akit meggyilkoltak. Október 31-én megalakul a Károlyi-kormány ahol a hadügyminiszter; Lindner Béla.  1918.november 16-án kikiáltják Magyarországon a népköztársaságot.

Magyarország helyzete az I. világháború után:

Az ország éhínségben és hatalmas emberveszteségben szenved. A magyarokat megtámadják a Románok,Csehek,Szerbek és a  Franciák.

Lindner Béla: 1918. november 13-án  Belgrád katonai egyezményt kötött ez volt a Demokratikus vonal amely a hadseregeket elválasztották egymástól; Dráva-Maros-Szamos vonalában.

Olasz egység

Olasz egység feltételei:

Itáliát széttagolták, és kis államokat hoztak létre: Róma, Velence, Firenze, Nápolyi királyság, Szicíliai királyság, Szárd  Piemond királyság és Nápoly. Felismerik , hogy elmaradottságuknak oka a széttagoltság volt. Ausztriát le kell győzni, egységet akartak létre hozni , de az osztrákok nem engedték , ezért a franciáktól kértek segítséged,akik csak területek cserében segítenek.

Itália széttagoltan

Háború:

A Habsburgok ellen a legfejlettebb itáliai állam, a Szárd-Piemond Királyság kezdett háborút. Vezetők: II. Viktor Emánuel király és Cavour.1859-ben kirobbant csata Solferino mellett zajlott le , ahol a francia és olasz csapatok győzelmet arattak az osztrákok felett. 

                                                                        

     

Cavour

II. Viktor Emánuel

A vöröskereszt:

A solferinói csatában rengeteg sebesült volt. Többségük túl élték volna , ha megfelelő lett volna az elsősegély. A csatatéren volt egy svájci orvos, Henri Dunant , aki elsőként szervezte meg  az elsősegély-szolgálatot. Dunantnak köszönhető , hogy a Vöröskereszt zászlaja a svájci zászló ellentétes színű változata lett.

A svájci zászló ás a vöröskereszt

Garibaldi, az egység megteremtője:

Az olasz egység megteremtése Garibaldi nevéhez fűződik.Garibaldi a vörös ingesek élén partra szállt.A politikusok 1861-ben kikiáltották az Olasz Királyságot.A főváros Firenze lett.Az egység még nem volt teljes, mivel Róma és Velence még nem csatlakozott. Tíz év múlva,1871-ben, csatlakoztak és ekkor létre jött a teljes olasz egység. Ezt követően Róma lett a főváros.

Garibaldi

Európa nagyhatalmai

Anglia::

Az ipari forradalom és a gőzgép feltalálás hatására tudományos felfedezések,találmányok jöttek létre.Anglia kihasználta földrajzi helyzetét és a tengereken keresztül gyarmatbirodalmait terjesztette.Az iparában dolgozó munkások jól képzettek volt , így lett Anglia a "világ műhelye". Anglia gyarmatai közül a legértékesebb India volt. Anglia azzal is ismerté vált , hogy a nyelvük világnyelv volt. 1857-ben kitört a Szipojlázadás , melynek oka , hogy az angolok olcsóbban gyártják  a textilt Angliában ekkor a viktoriánus korszak volt , amely Viktória királynőről (1837-1901) volt elnevezve.A hatalom az arisztokraták és a középosztály kezébe volt. A parlamentben két párt volt , a tory és a whig.

                                                            

Oroszország:

Oroszország a medve nevet kapta , mivel óriási területe ,és  társadalma lassú fejlődésű volt és kíméletlen rendszerük is volt.A nagyhatalmi címet azért kapta meg , mert kiűzték Napóleont országukból és vérbe fojtották a magyar szabadságharcot. I. Miklós (1825-1855) cár nevéhez az fűződik , hogy szorgalmaztatta az első orosz vasútvonal építését és támogatta az oktatást , a művészetet , illetve az építészetet. I Miklós cár után II. Sándor  (1855-1881)uralkodott..1860-ban az orosz katonák elfoglalták az Usszuri folyó partvidékét.A oroszok elfoglalták  Közép-Ázsiát. 

I. Miklós

II.Sándor

Franciaország:

Az 1848-as forradalmak tanulsága Franciaországban az volt , hogy erős kézre van szükség. Ezért Louis Bonaparte III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát. Bevezette a császárságot.Franciaországban megmaradt a parlament , a választójog , a szólás és a sajtószabadság. 19. században a francia vasútvonalak a hatszorosára nőttek.Nagy lendületet vett az ipar fejlődés.Ekkor épült ki a mai Párizs.

III. Napóleon

A Krími-háború:

(1853-1856).

A háborút az oroszok indították a törökök ellen.Azért kezdődött el a háború , mivel Oroszország meg akarata szerezni Törökországot.A háború eredménye az lett , hogy a nyugati hatalmak meggátolták az orosz terjeszkedést és a cár nem tarthatott hadiflottát a Fekete-tengeren.

Kiegyezés és az Osztrák- Magyar Monarchia

Dualista kor:

Andrássy Gyula miniszterelnök..1867-ben elfogadták a kiegyezést létre jön a dualista állam . Az új állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek két központja Bécs és Pest-Buda volt. A két államban közös volt az uralkodó,  illetve közösek voltak még az ügyek, a hadügy ,a külügy és a pénzügy. A közös ügyek intézéséért a két parlamentből 60-60 tagú delegáció volt a felelőse. A hivatalos nyelv a magyar , de a közös hadseregben a német a nyelvet használnak.

Horváth-magyar kiegyezés:

1868-ban  létre jött a horvát-magyar kiegyezés. Horvátország ügyeit önálló kormány és országgyűlés intézte , amelynek székhelye Zágráb volt. A közös ügyek tárgyalására a pesti közös országgyűlésen került sor.  A közös ügy itt is a külügy, hadügy és a pénzügy. A horvát-magyar kiegyezés széleskörű nyelvi jogokat adott.

Nemzetiségek:

Báró Eötvös József létre hozta a nemzetiségi törvényt. A törvény tartalmazta a széleskörű anyanyelv használatát, az iskolahálózat bővítését. Eötvös javaslatára törvényt alkottak a kötelező népoktatásról is. Magyarországon először jött létre általános tankötelezettség a 6-12 éves gyerekeknek. Minden gyermek az anyanyelvén tanulhatott. Ez a törvény a lányokra is vonatkozott. Ha elvégezték a négy elemit ,akkor a polgári iskolákba vagy gimnáziumba jártak a gyerekek.

Politikai élet a kiegyezés után:

A kiegyezés után 3 új párt jött létre. Az egyik párt a Deák-párt volt , ők  támogatják a kiegyezést 1875-ig. Azt a pártot , mely elfogadta a kiegyezést , de a közös ügyeket megszerették volna szüntetni , Balközépnek nevezték,amelynek vezetője   Tisza Kálmán volt. A harmadik párt a Szélbal,  melynek célja Ausztriától való elszakadás volt.

Tisza Kálmán miniszterelnök:

Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök , elnöksége idején létrejött újabb 2 párt. Az egyik  Szabadelvű Párt , mely a Deák-párt és egy két résznyi Balközépből állt. A másik a  Függetlenségi Párt , mely  Szélbalból és fél Balközépből állt. Tisza Kálmán 1871-től volt miniszterelnök , mivel ekkor Andrássy Gyula a birodalmi (közös)  külügy minisztere lett . 

Közigazgatási reformja: A megyéket a belügyminiszter által kinevezett főispán felügyelet. A megyei közigazgatást  az alispán vezette. A városok élére a polgármester került , a községek élén pedig a bíró állt.  Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg. Mivel a birodalom több katonát kért , de a magyarok csak akkor adták volna meg , ha a vezénylési nyelv magyar lesz, ez volt a véderő vita. Ezek a viták miatt mondott le Tisza Kálmán és bukott meg a Tisza-kormány.

A kiegyezéshez vezető út

emigráció:
Az emigráció főnévi jelentése a politikai okból külföldön élő csoportja. Az emigráció központja Párizsban és Londonban jött létre. Teleki László, Andrássy Gyula és Szemere Bertalan Párizsba menekült , Klapka György és Türr István pedig Londonba. A szabadságharc számos vezetője Törökországba menekültek el. Például Kossuth Lajos és köre is Törökországba, az USA-ba, illetve Torinóba költözött. Kossuth célja a Duna-menti Köztársaság volt. A magyar emigráció terveit nem sikerült összekapcsolni a nyugati országokkal.

Széchenyi halála:

A Bach-rendszer után lehetőség nyílott a továbblépésre. 1860. március 15-én  tüntetés tört ki.Tragikus esemény tört ki  1860. április 8.-án  húsvét napja előtt amikor holtan találták Széchenyi Istvánt, de halálát nem tudjuk pontosan. Halála előtt megírta Ein Blick  könyvet amelyben bírálja Ausztriát.

Ein Blick

Októberi Diploma:

1860 októberében adták ki.

Bécs Magyarországnak részleges önállóságot adott , de ezt elutasítják

Februári Pátens:

1861 februárjában jelent meg 

parlamenti rendszer birodalmi keretek között, de a magyarok egyiket sem fogadták el 

Két Párt, egy országgyűlésnek:

1861-ben  folytak az országgyűlések. A két párt neve: Felirati párt, Határozati párt.

Felirati párt vezetője Deák Ferenc,  feliratban írták követeléseiket amelyben az az 1848-as áprilisi törvényeket akarták kifejezni. A másik párt, a Határozati Párt, amit Teleki László vezetett.Ők  követelték vissza a 1848-as törvényeket. Teleki László a párt legyengülésén látva öngyilkos lett.Az országgyűlést az uralkodó feloszlatta. 1862-1865 között , provizórium jött létre. Vezetője Schmerling lett.

Deák Ferenc 

Teleki László 

Húsvéti cikk: 

A deák Ferenc által kiadott  húsvéti cikk 1865-ben jelent meg a Pesti naplóban. A húsvéti cikkben a megegyezés szándékát vetette fel,  hitet tett a birodalom fennállása mellett. A birodalom határain belül azonban szilárdan ragaszkodott Magyarország önállóságához, követelte a magyar alkotmány sérthetetlenségét.Ezeket a javaslatokat az udvar nem fogadta el ezáltal megkezdődtek a tárgyalások.1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól a königgrätzi csatában. Ferenc József a csata  után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a meglévő helyzetről tárgyaljanak.Deák nem akart közéleti szerepet vállalni , a kormányban de azt szerette volna ,hogy a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

Andrássy Gyula 

Haynau rémuralma

Haynau célja az volt, hogy rendet tegyen a tömeg legyilkolásával és megfélemlítésével. Haynau elé 600 halálosan megítélt embert hoztak,de ezek közül csak 140-et  végeztek ki. 1200 ember pedig börtönbe került. Haynaut 1850-ben leváltják.

1849.október 6-án Aradon kivégezték a 13 tábornokot, Pesten pedig Batthyány Lajost.

13 aradi vértanú :          

Aulich Lajos

Damjanich János

Dessewffy Arisztid

Kiss Ernő

Knézich Károly

Lahner György

Lázár Vilmos

Gróf Leiningen-Westerburg Károly

Nagysándor József

Pöltenberg Ernő

Schweidel József

Török Ignác

Gróf  Vécsey  Károly

Batthyány Lajos

Bach-korszak:

Alexander Bach a belügyminiszter. Az udvar célja  a birodalom egység helyreállítása. A Bach huszárok  a hivatalnokok voltak és magyar népviseletet jártak, valamint létrejött a besúgóhálózat. Megszüntették Magyarország önállóságát, elválasztották Erdélytől. Az ország 5 katonai kerületre osztották.A polgári és katonai kormányzó Albrecht  főherceg lett.  Bevezették a nyolc osztályos gimnáziumot, az érettségit és a szaktanári rendeletet. Jelképes kivégzések voltak. 

Passzív ellenállás:

A Bach rendszert  magyarok közül sokan nem fogadták el. Aki jónak tartotta magát az nem hajtotta végre a rendeleteket, nem vásárolt olyan árut amelyből az elnyomóknak hasznuk volt és nem használta a német nyelvet. Ez volt a passzív ellenállás, amelynek vezetője Deák Ferenc volt.

Akik újjá akarták kezdeni a szabadságharcot:

-Makk József: Székelyföldön volt tüzér ezredes

-Noszlopy Gáspár: Somogy megyében akart mozgalmat indítani

-Rózsa Sándor: Az alföldi betyár alakja 

-Libényi János: Bécsben késsel támadt a császárra

-Teleki Blanka és Leöwey  Klára hazafias nevelőmunkát  folytattak.

Sokakat  kivégeztek, de voltak akik Kufstein börtönben  raboskodtak 

Kufstein  börtöne

Haynau rémuralma

Haynau célja az volt, hogy rendet tegyen a tömeg legyilkolásával és megfélemlítésével. Haynau elé 600 halálosan megítélt embert hoztak,de ezek közül csak 140-et  végeztek ki. 1200 ember pedig börtönbe került. Haynaut 1850-ben leváltják.

1849.október 6-án Aradon kivégezték a 13 tábornokot, Pesten pedig Batthyány Lajost.

13 aradi vértanú :          

Aulich Lajos

Damjanich János

Dessewffy Arisztid

Kiss Ernő

Knézich Károly

Lahner György

Lázár Vilmos

Gróf Leiningen-Westerburg Károly

Nagysándor József

Pöltenberg Ernő

Schweidel József

Török Ignác

Gróf  Vécsey  Károly

Batthyány Lajos

Bach-korszak:

Alexander Bach a belügyminiszter. Az udvar célja  a birodalom egység helyreállítása. A Bach huszárok  a hivatalnokok voltak és magyar népviseletet jártak, valamint létrejött a besúgóhálózat. Megszüntették Magyarország önállóságát, elválasztották Erdélytől. Az ország 5 katonai kerületre osztották.A polgári és katonai kormányzó Albrecht  főherceg lett.  Bevezették a nyolc osztályos gimnáziumot, az érettségit és a szaktanári rendeletet. Jelképes kivégzések voltak. 

Az udvar újabb támadása

Ferenc József trónra lépése:

A 18 éves József 1848. december 2-án lép trónra,majd azonnali támadást indít Magyarország ellen. 1848. december  közepén Windischgrätz a 44 000 fős seregével betört Magyarországra. Ferenc József nem fogadta el az áprilisi törvényeket, mivel nem ő írta alá. 1916-ban hal meg.

Ferenc József

Az erdélyi hadművelet:

Az erdélyi hadművelet vezetője Bem József volt, aki a lengyel kelkelés után  feltűnt. Kossuth megbízatására vezette az erélyi sereget.Erdély császári főparancsnoka a román felkelők segítségével szinte teljesen kiszorította a magyarokat. Gábor Áron  segítségével sikerült vissza állítani a hadjáratot,  és amikor Bem átvette az észak-erdélyi csapatok vezetését megváltozott a hadművelet. December közepe fele visszafoglalta Kolozsvárt  és ezzel megkezdődött az erdélyi hadjárat.

Gábor Áron

Bem József

A váci kiáltvány:

Mielőtt a kormány Debrecenbe menekül, addig Görgey Pestről észak felé indult. 1849. január 5-én Görgey Vácon egy nyilatkozatot adott ki amelyben ragaszkodott az áprilisi törvényekhez. Az Országos Honvédelmi Bizottmány bírálta, és követelte  a tisztikar becsületének helyreállítását. A váci kiáltvány köze volt a hadsereg egységének a megőrzésében. A kiáltvány kimondta , hogy aki elakar menni , az most menjen el , aki marad , az pedig esküdjék meg a haza védelmére. Görgey megvárta,hogy mindenki döntsön melyik oldalra áll. A hadsereg a telet a Felvidéket töltötte.

A magyar szabadságharc kezdete

1848. szeptember 11-én  Batthyány kormány lemond, mivel Bécs nem fogadta el az áprilisi törvényeket., a románok szembe fordulnak az unióval, szerbek folyamatosan támadják Magyarországot.  Jellasics horvát bán és csapata megtámadja Magyarországot. Az ország megvédésére megalakul az Országos Honvédelmi Bizottság.melynek a vezetője Kossut Lajos. Lamberg Ferencet kivégezték, mert  őt akarták vezetőnek de ez nem tettszett a magyar népnek.

Jellasics

Lamberg Ferenc

A pákozdi csata: 

1848. szeptember 29-én Móga János a magyar csapattal és Jellasics a horvát csapattal aratott csatát. Jellasics azt gondolta, hogy majd a magyarokat megpróbálják beszorítani a Velencei-tóba, de ez nem sikerült. Bécs felé menekülnek ahol fegyverszünetet kér,de a magyarok követik őket.

A második bécsi forradalom: 

Október 6-án egy újabb forradalom tört ki.  Bécsiek Latour ellen fordulnak és lámpavasra akasztják. Ennek hírére az udvar Olmützbe menekül. Windischgrätz herceg 1848. október 30-án  megtámadja Magyarországot Schwechatnál.  A bécsiek vereséget szenvednek

.

Windischgrätz