Kiegyezés és az Osztrák- Magyar Monarchia

Dualista kor:

Andrássy Gyula miniszterelnök..1867-ben elfogadták a kiegyezést létre jön a dualista állam . Az új állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek két központja Bécs és Pest-Buda volt. A két államban közös volt az uralkodó,  illetve közösek voltak még az ügyek, a hadügy ,a külügy és a pénzügy. A közös ügyek intézéséért a két parlamentből 60-60 tagú delegáció volt a felelőse. A hivatalos nyelv a magyar , de a közös hadseregben a német a nyelvet használnak.

Horváth-magyar kiegyezés:

1868-ban  létre jött a horvát-magyar kiegyezés. Horvátország ügyeit önálló kormány és országgyűlés intézte , amelynek székhelye Zágráb volt. A közös ügyek tárgyalására a pesti közös országgyűlésen került sor.  A közös ügy itt is a külügy, hadügy és a pénzügy. A horvát-magyar kiegyezés széleskörű nyelvi jogokat adott.

Nemzetiségek:

Báró Eötvös József létre hozta a nemzetiségi törvényt. A törvény tartalmazta a széleskörű anyanyelv használatát, az iskolahálózat bővítését. Eötvös javaslatára törvényt alkottak a kötelező népoktatásról is. Magyarországon először jött létre általános tankötelezettség a 6-12 éves gyerekeknek. Minden gyermek az anyanyelvén tanulhatott. Ez a törvény a lányokra is vonatkozott. Ha elvégezték a négy elemit ,akkor a polgári iskolákba vagy gimnáziumba jártak a gyerekek.

Politikai élet a kiegyezés után:

A kiegyezés után 3 új párt jött létre. Az egyik párt a Deák-párt volt , ők  támogatják a kiegyezést 1875-ig. Azt a pártot , mely elfogadta a kiegyezést , de a közös ügyeket megszerették volna szüntetni , Balközépnek nevezték,amelynek vezetője   Tisza Kálmán volt. A harmadik párt a Szélbal,  melynek célja Ausztriától való elszakadás volt.

Tisza Kálmán miniszterelnök:

Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök , elnöksége idején létrejött újabb 2 párt. Az egyik  Szabadelvű Párt , mely a Deák-párt és egy két résznyi Balközépből állt. A másik a  Függetlenségi Párt , mely  Szélbalból és fél Balközépből állt. Tisza Kálmán 1871-től volt miniszterelnök , mivel ekkor Andrássy Gyula a birodalmi (közös)  külügy minisztere lett . 

Közigazgatási reformja: A megyéket a belügyminiszter által kinevezett főispán felügyelet. A megyei közigazgatást  az alispán vezette. A városok élére a polgármester került , a községek élén pedig a bíró állt.  Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg. Mivel a birodalom több katonát kért , de a magyarok csak akkor adták volna meg , ha a vezénylési nyelv magyar lesz, ez volt a véderő vita. Ezek a viták miatt mondott le Tisza Kálmán és bukott meg a Tisza-kormány.

A kiegyezéshez vezető út

emigráció:
Az emigráció főnévi jelentése a politikai okból külföldön élő csoportja. Az emigráció központja Párizsban és Londonban jött létre. Teleki László, Andrássy Gyula és Szemere Bertalan Párizsba menekült , Klapka György és Türr István pedig Londonba. A szabadságharc számos vezetője Törökországba menekültek el. Például Kossuth Lajos és köre is Törökországba, az USA-ba, illetve Torinóba költözött. Kossuth célja a Duna-menti Köztársaság volt. A magyar emigráció terveit nem sikerült összekapcsolni a nyugati országokkal.

Széchenyi halála:

A Bach-rendszer után lehetőség nyílott a továbblépésre. 1860. március 15-én  tüntetés tört ki.Tragikus esemény tört ki  1860. április 8.-án  húsvét napja előtt amikor holtan találták Széchenyi Istvánt, de halálát nem tudjuk pontosan. Halála előtt megírta Ein Blick  könyvet amelyben bírálja Ausztriát.

Ein Blick

Októberi Diploma:

1860 októberében adták ki.

Bécs Magyarországnak részleges önállóságot adott , de ezt elutasítják

Februári Pátens:

1861 februárjában jelent meg 

parlamenti rendszer birodalmi keretek között, de a magyarok egyiket sem fogadták el 

Két Párt, egy országgyűlésnek:

1861-ben  folytak az országgyűlések. A két párt neve: Felirati párt, Határozati párt.

Felirati párt vezetője Deák Ferenc,  feliratban írták követeléseiket amelyben az az 1848-as áprilisi törvényeket akarták kifejezni. A másik párt, a Határozati Párt, amit Teleki László vezetett.Ők  követelték vissza a 1848-as törvényeket. Teleki László a párt legyengülésén látva öngyilkos lett.Az országgyűlést az uralkodó feloszlatta. 1862-1865 között , provizórium jött létre. Vezetője Schmerling lett.

Deák Ferenc 

Teleki László 

Húsvéti cikk: 

A deák Ferenc által kiadott  húsvéti cikk 1865-ben jelent meg a Pesti naplóban. A húsvéti cikkben a megegyezés szándékát vetette fel,  hitet tett a birodalom fennállása mellett. A birodalom határain belül azonban szilárdan ragaszkodott Magyarország önállóságához, követelte a magyar alkotmány sérthetetlenségét.Ezeket a javaslatokat az udvar nem fogadta el ezáltal megkezdődtek a tárgyalások.1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól a königgrätzi csatában. Ferenc József a csata  után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a meglévő helyzetről tárgyaljanak.Deák nem akart közéleti szerepet vállalni , a kormányban de azt szerette volna ,hogy a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

Andrássy Gyula